Ugyanaz a hiba, többféle fogyasztói jog.
A szavatosság és a jótállás közös kiindulópontja, hogy a vállalkozásnak szerződésszerűen kell teljesítenie. Ha a termék már az átadáskor nem felel meg annak, amit a szerződés, a jogszabály vagy az adott terméktől észszerűen elvárható minőség megkövetel, hibás teljesítésről lehet szó. Nem állapítható meg hibás teljesítés az olyan eltérés miatt, amelyről a fogyasztó a szerződéskötéskor külön tájékoztatást kapott, és amelyet a szerződés megkötésekor külön, kifejezetten elfogadott.
A fogyasztónak ilyenkor többféle jogalapja is lehet. Ezek egymás mellett is fennállhatnak, ezért nem szerencsés minden reklamációt egyszerűen „garanciális ügynek” nevezni.
Kellékszavatosság: az eladó felelőssége
A kellékszavatosság alapján az a vállalkozás felel a hibás teljesítésért, amelytől a fogyasztó a terméket megvásárolta.
Ez nem csak drága műszaki cikkekre vonatkozik. Egy 10.000 Ft-os érték alatti cipő, kabát, bútor, játék vagy más olyan fogyasztási cikk hibája esetén is lehet kellékszavatossági igényt érvényesíteni, amelyre nincs garanciális kötelezettsége a vállalkozásnak. .
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésnél a kellékszavatossági igény főszabály szerint a teljesítéstől számított két év alatt évül el. Áru adásvétele esetén az első egy évben vélelmezni kell, hogy a felismert hiba már az átadáskor fennállt, kivéve, ha ez a termék vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A törvényi vélelem alapján úgy kell tekinteni, hogy a hiba már a vásárláskor fennállt. A cég csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba a vásárlás utáni használatból ered. 12 hónapon túl a 2 éves szavatossági idő fennmaradó részében megfordul a teher: A fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka már a teljesítés időpontjában is megvolt a termékben (például szakértői véleménnyel).
A szavatosság tehát nem azt jelenti, hogy minden két éven belül bekövetkező meghibásodásért automatikusan az eladó felel. A döntő kérdés az, hogy a hiba oka a teljesítéskor már fennállt-e. Ez azt jelenti, hogy a termék már a vásárlás (átadás) pillanatában is hibás volt, vagy magában hordozta a későbbi meghibásodás okát. (pl.nem megfelelő gyártás, alkatrész stb. alkatrész hiba stb.
Hibás teljesítés esetén a fogyasztó elsőként kijavítást vagy kicserélést kérhet. Ha ezek nem lehetségesek, a vállalkozás nem teljesíti megfelelően azokat, ismételt hiba jelentkezik, vagy a hiba súlya ezt indokolja, árleszállítás vagy a szerződés megszüntetése is szóba kerülhet.
Használt termékre is vonatkozik a kellékszavatosság. Ha a fogyasztó vállalkozástól vásárol használt terméket, a kellékszavatossági idő főszabály szerint két év. A felek azonban használt dolog esetén ennél rövidebb időben is megállapodhatnak, de az egy évnél rövidebb nem lehet. Az áru átadásától számított egy éven belül felismert hibáról – ellenkező bizonyításig – vélelmezni kell, hogy már az átadáskor fennállt, kivéve, ha ez az áru vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Magánszemélytől történő vásárlásra ezek a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekre vonatkozó különös szabályok nem alkalmazhatók.
Jótállás: erősebb fogyasztói pozíció
A jótállás a szavatossághoz képest szigorúbb helytállást jelent a vállalkozás számára. A jótállás időtartama alatt a jótállásra kötelezett akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Ez a bizonyítási helyzet tehát a fogyasztó számára jóval kedvezőbb.
A jótállás lehet jogszabály alapján kötelező, de vállalkozás vagy gyártó önként is vállalhat jótállást.
2024.július 1-jétől az új szabályok szerint a külön miniszteri rendeletben felsorolt, legalább 10 000 forint eladási áru új tartós fogyasztási cikkekre kötelező jótállás vonatkozik.
A kötelező jótállás időtartama:
– 10 000 forintot elérő, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év;
– 250 000 forint feletti eladási ár esetén három év.
A szabály tehát 2024 júliusától már nem az addigi három ársávot alkalmazta.
A kötelező jótállásnál további speciális szabályok is védik a fogyasztót. Ha például a termék nem javítható, ha három javítás után ismét meghibásodik, vagy ha a javítás harminc nap alatt sem készül el, meghatározott feltételek mellett csere, ennek hiányában a vételár visszatérítése következhet.
Ha pedig a vásárlástól vagy üzembe helyezéstől számított három munkanapon belül jelentkezik olyan hiba, amely akadályozza a rendeltetésszerű használatot, a fogyasztó csereigényét külön szabály védi.
És akkor mi a garancia?
A „garancia” a mindennapi szóhasználatban nagyon elterjedt, a fogyasztóvédelmi jogban azonban általában a jótállást értjük alatta. Ezért a „két év garancia”, „gyártói garancia” vagy „extra garancia” felirat önmagában még nem mond el mindent.
Meg kell nézni, hogy:
- jogszabály alapján kötelező jótállásról van-e szó;
- a gyártó vagy a kereskedő ezen felül önként vállal-e valamit;
- pontosan milyen hibákra terjed ki a vállalás;
- mennyi ideig tart;
- hol és milyen módon lehet az igényt érvényesíteni.
A vállalkozás által önként adott kedvezőbb jótállás nem csökkentheti a fogyasztó törvényből eredő szavatossági vagy kötelező jótállási jogait.
Egy egyszerű példa: ha valaki 2024 júliusában 180 000 forintért új, a kötelező jótállás alá tartozó laptopot vásárolt vállalkozástól, arra két év kötelező jótállás vonatkozott. Ha a gyártó ezen felül például hároméves gyártói jótállást vállalt, az további jogosultságot jelenthetett. Az önként vállalt jótállás feltételeit a jótállási nyilatkozat határozza meg, ezek azonban nem szüntetik meg és nem csökkentik a fogyasztó jogszabályon alapuló kellékszavatossági és kötelező jótállási jogait.
Mit kell megőrizni?
A vásárlást igazoló bizonylatot mindenképpen érdemes megőrizni. Elektronikus vásárlásnál célszerű elmenteni a számlát, a rendelési visszaigazolást és az esetleges jótállási dokumentumot is.
A jótállási jegy hiánya önmagában nem eredményezheti azt, hogy a fogyasztó elveszíti a jogszabály alapján járó jótállását, ha a vásárlás ténye megfelelően igazolható.
A reklamációt lehetőleg írásban kell megtenni, pontosan megjelölve a terméket, a vásárlás időpontját, a hibát és azt is, hogy a fogyasztó milyen igényt kíván érvényesíteni.
FOGYASZTÓI TANÁCSOK:
Jótállás és szavatosság – rövid ellenőrzőlista
- Hibás terméknél először keresse elő a számlát, nyugtát vagy rendelési visszaigazolást.
- Ellenőrizze, mikor vásárolta a terméket.
- Nézze meg, tartozik-e a termék a kötelező jótállás alá.
- Ne elégedjen meg azzal, hogy az üzlet csak annyit mond: „nincs rá garancia”.
- A hibát lehetőleg írásban vagy más bizonyítható módon jelentse be.
- Írja le pontosan, milyen igényt érvényesítene: kijavítást, kicserélést vagy más jogot.
- Javításnál őrizze meg az átvételi és javítási dokumentumokat.
- Többszöri meghibásodásnál tartsa nyilván a korábbi javításokat.
- Gyártói vagy „extra garanciánál” olvassa el a külön feltételeket.
- Ha a vállalkozás elutasítja az igényt, kérje az indoklást írásban.
HOVÁ FORDULHAT A FOGYASZTÓ?
A szavatossági vagy jótállási igényt elsőként annál a vállalkozásnál kell bejelenteni, amellyel a fogyasztó szerződést kötött. Ha a vállalkozás és a fogyasztó között vita marad fenn arról, hogy a hiba megalapozza-e az igényt, békéltető testületi eljárás kezdeményezhető. A szavatossági és jótállási ügyintézésre, tájékoztatásra és egyes kötelező eljárási szabályokra vonatkozó jogsértések esetén a fogyasztóvédelmi hatóság járhat el.