Mit jelent a 14 napos elállási jog?
A szabály a fogyasztó és vállalkozás között, távollévők között kötött szerződésekre – tipikusan webáruházi vásárlásra – vonatkozik. Nem kell hibát bizonyítani és az elállást megindokolni. Magánszemély eladótól vagy üzleti célra történő vásárlásnál ez a fogyasztói jog nem alkalmazható.
Az sem döntő, hol veszi át a vásárló a terméket. Ha a szerződés online jött létre, a bolti vagy átvételi ponton történő átvétel önmagában nem zárja ki az elállást. Ha viszont az interneten csak lefoglalták az árut, és a szerződést később az üzletben kötötték meg, már nem távollévők között kötött szerződésről beszélünk.
Három külön 14 napos határidő
Termék vásárlásánál az elállási határidő főszabály szerint az átvételt követő napon kezdődik. Egy rendelés több, külön érkező termékénél az utolsó áru átvétele indítja a határidőt. A fogyasztó már az átvétel előtt is elállhat.
Az elállást a határidő lejárta előtt egyértelműen közölni kell a vállalkozással. A jogszabály nem teszi kötelezővé az írásbeli formát, de vita esetén a fogyasztónak kell bizonyítania a határidőben történt közlést. Ezért célszerű e-mailben vagy más, visszaigazolható módon elállni. A csomag át nem vétele vagy automatában hagyása önmagában nem elállási nyilatkozat.
Az elállás közlésétől újabb 14 nap áll rendelkezésre a termék visszaküldésére. A vállalkozás pedig az elállásról való tudomásszerzéstől számított legfeljebb 14 napon belül köteles visszafizetni a teljes összeget, az alap-kiszállítás költségével együtt. Terméknél a visszatérítést addig visszatarthatja, amíg az árut vissza nem kapta, vagy a fogyasztó a feladást kétséget kizáróan nem igazolta.
Kipróbálás igen, rendes használat nem
A fogyasztó a terméket olyan mértékben bonthatja ki és próbálhatja ki, amennyire annak jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükség van. Egy ruhát fel lehet próbálni; egy készüléket be lehet kapcsolni és alapfunkcióit ellenőrizni. Többnapos viselet vagy egy nyomtatóval több ezer oldal kinyomtatása már nem kipróbálás.
A szükséges kipróbálást meghaladó használat azonban nem szünteti meg automatikusan az elállási jogot. A fogyasztó ilyenkor a bizonyítható értékcsökkenésért felelhet. Az eredeti csomagolás hiánya önmagában szintén nem ok az elállás megtagadására.
Mikor nincs elállási jog?
A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet tételes kivételeket sorol fel. Nincs 14 napos elállás többek között:
- a fogyasztó kérésére gyártott vagy egyértelműen személyre szabott árunál;
- romlandó vagy rövid ideig eltartható terméknél;
- felbontott, egészségvédelmi vagy higiéniai okból vissza nem küldhető zárt csomagolású árunál;
- felbontott zárt csomagolású hang-, képfelvételnél és szoftvernél;
- hírlapnál, folyóiratnál az előfizetés kivételével;
- nyilvános árverésen kötött szerződésnél;
- meghatározott időpontra szóló szállás, személyszállítás, autókölcsönzés, étkeztetés és szabadidős szolgáltatás esetén;
- olyan teljesen teljesített szolgáltatásnál, amelynek megkezdéséhez a fogyasztó kifejezetten hozzájárult és tudomásul vette, hogy a teljesítéssel elveszíti elállási jogát;
- nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális tartalomnál, ha a teljesítés a fogyasztó kifejezett előzetes beleegyezésével és a jogvesztés tudomásulvételével megkezdődött;
- továbbá a jogszabályban meghatározott pénzpiaci ármozgáshoz kötött, összekeveredő áruval, bizonyos alkoholtartalmú itallal és sürgős javítással kapcsolatos esetekben.
Mire figyeljen a fogyasztó?
- Ellenőrizze, hogy valóban vállalkozástól vásárol-e.
- Az elállást írásban, bizonyítható módon közölje.
- Őrizze meg a rendelés-visszaigazolást, az elállási nyilatkozatot és a visszaküldés bizonylatát.
- A terméket csak a szükséges mértékben próbálja ki.
- Nézze meg, ki viseli a visszaküldés költségét; erről a vállalkozásnak előzetesen tájékoztatást kell adnia.
- Hibás terméknél ne feledkezzen meg a szavatossági és – ha alkalmazható – jótállási jogokról sem.
Hová fordulhat a fogyasztó?
Ha a webáruház vitatja az elállást, nem fizet vissza, vagy indokolatlan levonást alkalmaz, először írásban kell panaszt tenni a vállalkozásnál. Ha az egyedi fogyasztói jogvita nem rendeződik, békéltető testülethez lehet fordulni. Fogyasztóvédelmi szabály megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása is szóba jöhet.