Rejtett reklámok és influenszerek: mikor hirdetés egy ajánlás?

Miért lett ez külön fogyasztóvédelmi kérdés?

Az influenszer ereje éppen abban rejlik, hogy a közönség gyakran nem hagyományos reklámarcként, hanem követett, ismert vagy hitelesnek tartott személyként tekint rá. Egy személyes hangú ajánlás ezért másképpen hathat a vásárlói döntésre, mint egy televíziós reklám vagy egy webáruház hirdetése.

A Gazdasági Versenyhivatal 2023 végén 28 magyar influenszer közösségimédia-tevékenységét vizsgálta. A vizsgálat szerint mindössze 20 százalékuk jelezte minden esetben megfelelően a promóciós tartalmak reklámjellegét. 2024. május 21-én pedig a GVH hat magyar influenszerrel, több hirdető vállalkozással és reklámügynökséggel szemben versenyfelügyeleti eljárást indított.

Mikor reklám az, ami ajánlásnak látszik?

Nem csak akkor beszélünk ellenszolgáltatásról, ha az influenszer pénzt kap. A GVH útmutatója szerint ide tartozhat az ingyenes termék vagy szolgáltatás, kedvezmény, utazás, rendezvénybelépő, gépjármű-használat, partnerségi megállapodás vagy barter is.

Ilyenkor a fogyasztónak már a tartalommal való találkozáskor világosan érzékelnie kell, hogy kereskedelmi célú közlést lát. Nem megfelelő megoldás, ha a reklámjelzés csak továbbkattintás után, a hosszú szöveg végén vagy más hashtagek között elrejtve jelenik meg.

A GVH elvárása szerint a jelölés legyen jól észlelhető, hangsúlyos, szembetűnő, egyszerű és közérthető. Szöveges posztnál például a leírás elején szereplő magyar nyelvű „reklám” vagy „hirdetés” megjelölés megfelelő lehet.

A „#reklám” azonban nem tesz mindent jogszerűvé

Ez nagyon fontos különbség. Attól, hogy egy influenszer szabályosan feltünteti, hogy reklámról van szó, még nem állíthat valótlant a termékről.

Ha például egy kozmetikumról olyan hatást ígérnek, amelyet nem tud, egy terméket veszélytelennek állítanak be annak ellenére, hogy ismert kockázata van, vagy valótlan fogyasztói tapasztalatot tüntetnek fel valódi személyes élményként, már nem pusztán reklámjelölési kérdésről van szó. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma a megtévesztő állításokra is vonatkozik. A GVH útmutatója külön is figyelmeztet a valótlan fogyasztói értékelésekre és ajánlásokra.

Mi van, ha megvettem az influenszer által ajánlott terméket, és hibás?

Itt két ügyet kell szétválasztani.

Az első a hibás termék ügye. A fogyasztó szerződést nem az influenszerrel, hanem rendszerint a kereskedővel kötött. Ezért hibás teljesítés esetén elsősorban az eladó vállalkozással szemben kell fellépni. A feltételektől függően kijavítás, kicserélés, árleszállítás, illetve megfelelő esetben a szerződés megszüntetése kérhető. A pénz visszafizetése tehát nem minden hibánál automatikusan az első igény.

A második az influenszer reklámjának ügye. Ha a tartalom reklám volt, de ezt elrejtették, vagy a termékről lényeges, valótlan vagy megtévesztő állítást tettek, az külön tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat lehet.

Az influenszer tehát nem azért felel, mert az általa bemutatott termék később meghibásodott. Más a helyzet azonban akkor, ha maga is közreműködött a megtévesztő kereskedelmi kommunikáció létrehozásában vagy megjelenítésében. A konkrét felelősség attól függ, ki volt a hirdető, ki határozta meg az állításokat, milyen szerepe volt az influenszernek és mi okozta a jogsértést.

Mit tehet konkrétan a fogyasztó?

Ha egy influenszer ajánlása után probléma keletkezik, érdemes két irányban egyszerre gondolkodni.

  1. Mentse el a reklámot. Készítsen képernyőképet vagy képernyőfelvételt a posztról, videóról, reklámjelzésről, termékállításokról és a linkről. Jegyezze fel a közzététel időpontját is. A közösségi médiás tartalom később módosítható vagy törölhető.
  2. Őrizze meg a vásárlás bizonyítékait. Rendelés-visszaigazolás, számla, blokk, termékleírás, levelezés és a hiba fényképe később szükséges lehet.
  3. Hibás terméknél először az eladóhoz forduljon. Pontosan írja le a hibát és azt is, milyen igényt kíván érvényesíteni.
  4. Ha a reklám megtévesztő volt, azt külön is jelezze. Más kérdés a hibás teljesítés és más kérdés az, hogy a fogyasztó esetleg valótlan reklámállítás miatt döntött a vásárlás mellett.
  5. Veszélyes terméket ne használjon tovább. Ilyen esetben a kereskedő értesítése mellett fogyasztóvédelmi hatósági jelzés is indokolt lehet.

Hová fordulhat a fogyasztó?

Hibás termék miatti egyedi vitában először a kereskedőhöz kell fordulni. Ha a vita nem rendeződik, békéltető testületi eljárás kezdeményezhető.

Rejtett vagy megtévesztő influenszer-reklám esetén fogyasztóvédelmi hatósági eljárás, nagyobb piaci hatású ügyben pedig GVH-eljárás jöhet szóba. Az Fttv. alapján főszabály szerint a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, a gazdasági verseny érdemi érintettsége esetén pedig a Gazdasági Versenyhivatal.

Ha a fogyasztó azt állítja, hogy éppen a megtévesztő reklám következtében keletkezett bizonyítható kára, polgári jogi igény is felmerülhet, de ez már egyedi bizonyítást igényel. Nem elegendő önmagában az, hogy az influenszer ajánlotta a terméket.